Bálna paraziták. Bálna paraziták


Bálna és paraziták

Ceteket szekíroz a bálna paraziták démonikus banditája Elter Tamás Ilyenek többek között a parazita életmódot folytató és a nyílt óceán nagy mélységeiben honos szivarcápák. Vérszívók támadnak a sötét mélységekből Az éves migrációjuk alatt a trópusi vizeken keresztülvándorló ceteken gyakran észlelhetők mély, kerek, kráterszerű harapásnyomok. Ez már régi felfedezés, mint ahogyan az is ismert a tengerbiológusok előtt, hogy az apró sérülésnyomok elkövetői a mélytengeri világítócápák családjába Dalataidae tartozó, kis termetű szivarcápák Isistius sp.

Egészen eddig ismeretlen volt azonban, hogy hol és milyen gyakorisággal támadnak rá a vonuló cetekre ezek az apró mélytengeri vámpírok.

helminták és paraziták elleni készítmények

A tüskéscápa-alakúak népes rendjébe többnyire apró termetű porcos halak tartoznak, mint például a legfeljebb félméteres szivarcápák. Akadnak a csoportban azonban valódi óriások is, bálna bálna paraziták a sarkköri fagyos vizekben élő, akár a 7 méteres hosszúságot is elérő grönlandi cápa Somniosus microcephalus Forrás: NOAA Okeanos Explorer Program A bálnadémonoknak is aposztrofált, általában 30—50 cm hosszú kozmopolita parazitacápák a világtenger meleg vizes térségeiben, az északi A szivarcápák kozmopolita fajok, a világtenger meleg vizes régiójának nagy mélységeiben élnek.

Testhosszuk 30—50 centiméterForrás: Wikimedia Commons A világtenger szürkületi bathyálisilletve sötét abisszikus zónájában élnek, jellemzően és méter közötti bálna paraziták.

féreghajtó felülvizsgálatok az emberekről

Állkapcsaikban a testméretükhöz képest aránytalanul nagy, rendkívül éles, háromszög alakú fogak lapulnak, amelyekkel könnyedén átharapják még a cetek vastag bőrét is. Ritka felvétel a mélytenger világából: szabadon úszó szivarcápaForrás: J.

  • Milyen paraziták élnek a bálnában Csak az marad életben, aki tudatos!
  • Inforádió
  • Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája Bálna bőr paraziták
  • Paraziták kényszerítették öngyilkosságra a bálnákat?
  • Barázdás bálnák Balaenoptera Lacép.

Lambus Azonban nem válogatósak, más nagyobb testű cápákat, csontos halakat is megtámadnak. Az áldozat testébe mély, kerekded lyukat harapnak, és a hámrétegbe bevágódó fogaikkal tartják magukat  a prédaállaton mindaddig, amíg meg nem szívják magukat vérrel.

Milyen paraziták élnek a bálnában

A szivarcápák vérszívó, parazita életmódot folytatnak. A nagyobb cetek testén akár hosszabb ideig megtapadva szívják a gazdaállat vérétForrás: Kids Britannica Életmódjuk miatt rendkívül nehezen megfigyelhetők, ezért is érdekes a Fokvárosi Egyetem Dél-afrikai Köztársaság kutatói által publikált, a szivarcápák cetek elleni támadásait vizsgáló tanulmány.

Különösen a nagyobb mélységbe merülő cetfajok veszélyeztetettek A Fokvárosi Egyetem két tengerbiológusa hosszú munkával, számos elpusztult cet tetemét megvizsgálva jutott arra a megállapításra, hogy elsősorban három nagytestű cetfaj, az akár 27 méteres hosszúságot is elérő közönséges barázdásbálna Balenoptera physalusaz ugyancsak a barázdásbálnák bálna paraziták Balenopteridae tartozó Bryde-bálna Balenoptera edenivalamint a fogascetek Odontoceti óriása, a nagy ámbráscet Physeter macrocephalus vam kitéve a szivarcápák támadásainak.

Ez a barázdásbálna-féle a szivarcápák egyik kedvenc célpontjaForrás: Elter Tamás A kutatók e cetfajok vonulási idejének ismeretében azt is vizsgálták, hogy a cetek mely időszakban lehetnek legjobban kitéve a vérszívók agressziójának. Az akár 20 méteres maximális hosszúságot is elérő nagy ámbráscet Physeter macrocephalus méternél nagyobb mélységbe bálna paraziták lemerülni, egyetlen lélegzetvétellelForrás: Wikimedia Commons A szivarcápák támadásával érintett három cetfaj közös jellemzője, hogy valamennyien viszonylag mélyre merülnek; a közönséges barázdásbálna a szürkületi zóna felső határáig, méteres vízmélységig, a Bryde-bálna méterig, míg a cetek abszolút mélymerülési rekordját tartó nagy ámbráscet akár 2  méterig is lemerül.

Szivarcápa harapásnyoma egy palackorrú delfin hátánForrás: Marine Biology Noha a szivarcápák napközben jellemzően méternél nagyobb vízmélységben tartózkodnak, éjszaka, amikor a felszíni meleg víztömegek lesüllyednek, és a hideg, mélységi vizek a felszínre áramolnak ezt a napi periodicitású függőleges áramlási rendszert termohalin konvekciónak hívják a tengertani szakirodalombana mélyvizekben élő tengeri állatok, így a szivarcápák is, a felszínközeli vízrétegekbe emelkednek.

A szivarcápa állkapcsa nagy, borotvaéles foggakkal van felszerelveForrás: NOAA Ezért igen valószínű, hogy a kisebb hpv vakcina gyógyszertár cetekre éjszaka tapadnak rá, az méternél is mélyebbre merülő nagy ámbráscetet viszont természetes élőhelyükön bálna paraziták megtámadhatják.

Egyébként a szivarcápák jól elviselik a mélységváltozást; piócaszerűen áldozatukra tapadva hosszabb ideig is képesek a cetek testén maradni, bálna paraziták ideiglenes élőhelyként használva azt.

mint kenni a papillómát, hogy ne zavarja

A cetek elleni támadások főleg tavasszal gyakoriak A kutatók megvizsgálták azokat a meleg vizes óceáni területeket is, amelyeket éves vándorlásuk során a cetek útba ejtenek, hogy behatárolják a támadásokat különösen jellemző időszakokat. A déli féltekén ez a márciustól szeptemberig terjedő időszakot jelenti, szerk.

Bálna paraziták

A szivarcápa áldozatai között nemcsak cetek, bálna paraziták nagyobb csontos halak is szerepelnek, mint például a képen látható atlanti pomfret Brama brama Forrás: Icgtiology A szivarcápa-támadások a tavasz derekától válnak szignifikánssá, amikor a cetek elérik az apró vérszívó ragadozók élőhelyét rejtő bálna paraziták területet. A közönséges barázdásbálna Balenoptera physalis a vérszívó szivarcápa leggyakoribb áldozataForrás: Wikimedia Commons A cettetemek vizsgálata más szempontból is hasznos információkkal szolgált.

Szivarcápa harapásnyomai egy elpusztult bálna testénForrás: Wikimedia Commons A szivarcápák tanulmányozása mélytengeri életmódjuk miatt rendkívül nehéz feladat. Ezért az általuk okozott sérülések statisztikai vizsgálata e fajok életmódjának jobb megismeréséhez is hozzásegítheti bálna paraziták kutatókat.

Tengeralattjárókat giardia macska ürülék embert is ért már szivarcápa-támadás Az apró tengeri vérszívó harapásának nemcsak a cetek, hanem időnként az ember, sőt bizonyos tárgyak is ki vannak téve. Az es évek végén, illetve a as években, amikor az amerikai haditengerészet néhány tengeralattjáró-egységét neoprén bevonattal látták el, többször találtak szivarcápa-harapásnyomokat a bevonaton.

Bálnatetűfélék

Egy mélyvizekbe leeresztett horogra akadt példányForrás: Wikimedia Commons márciusában a Hawaii-szigetekhez tartozó Mauin egy helyi lakost, Mike Spladinget ért szivarcápa-támadás, miközben átúszta az Alenuihaha-csatornát. A Mike Plading bálna paraziták ért harapásnyomForrás: Nerdist. Kapcsolódó cikkek.